Szolnok város nevét először I. Géza garamszentbenedeki alapítólevele említi Zounok alakban, 1075-ben. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a várispánságot Szent István alapította, tehát a megye valamikor 1018-1038 között jött létre és egyik első szervezője Zounok ispán volt. Szolnok már ebben az első említésben is civitas, tehát már az Árpád-korban is fallal körülvett, polgárok lakta, valódi város.

Zounok 001

De térjünk vissza Szolnok ispán személyéhez. Bár nem sokat tudunk róla, Szent Gellért püspök 13. században keletkezett ún. nagy legendájában megemlítik, az 1046-os Vata vezette pogánylázadás kapcsán. Történt ugyanis, hogy Orseolo Péter második uralkodása idején (1044-46) az elégedetlenkedő magyarok visszahívták Vazul fiait és Gellért, püspök néhány társával útra is kelt, hogy Endrét (a későbbi I. András királyt), valamint testvérét, Leventét méltón fogadhassa. „Erre a hírre Szent Gellért, Beszteréd, Bödi, Benéta és Szónok ispán, akik sok kereszténnyel Székesfehérvárra gyűltek össze, elindultak Fehérvárról Buda felé, hogy Andrást és Leventét tisztességgel fogadják.”

Csakhogy időközben a száműzött hercegek megígérték a lázadóknak, hogy pogány módon élhetnek, romba dönthetik a templomokat, és szabadon megölhetik a papokat. Mentségükre legyen mondva, a Péter elleni harcban igen nagy szükségük volt támogatókra és a fegyveresekre. Hiába hát, hogy a püspök és kísérete ugyanazon okokból kelt útra, a pesti révnél megtámadták őket a lázadók, és a szent életű embert a mai Gellért hegyről letaszították: „Szónok ispánt is a többiekkel […] megölték.”

A 14. század közepe táján összeállított Képes Krónika viszont részletezi is a véres jelenetet: „Szolnok ispán meg lováról a Dunába ugratott, és úszni próbált. Egy Murtmur nevű valaki, hajójával odaérve hozzá, beemelte a hajójába, hogy megmentse a haláltól. Ezt a Murtmurt ugyanis Szolnok ispán keresztelte meg. Csakhogy amikor meg akarta menteni az említett ispánt a hitehagyottak elkezdték halállal fenyegetni, ha nem öli meg Szolnok ispánt. Murtmur fenyegetőzésüktől megijedve hajójában karddal meggyilkolta az ispánt.”
Városunk névadójának állít emléket a Táncsics Mihály utca végén álló gyönyörű Zounok ispán szobor, melyet Pogány Gábor Benő készített. Egy kicsit ugyan sántít a dolog, hiszen a legenda alapján, ha csupán egy ember áll a csónakban, az Murtmur, a gyilkos… Persze értjük a szimbolikát, és amúgy is kicsinyes volna pont ebbe belekötni, hiszen egy olyan műremekről van szó, amelyet ráadásul sikerült olyan helyre tenni, ami tökéletesen illik hozzá. A város talán egyetlen pontján, amelyet mintha erre a szoborra találtak volna ki. Ha még kimaradt, ajánlom mindenkinek. Egy nyári este, a Kossuth tér felől sétálva valóban csodás látványt nyújt Zounok ispán szobra.

HG

Felhasznált irodalom:
Árpád-kori legendák és intelmek, Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, 1983.
Képes Krónika, Osiris Kiadó, Budapest, 2004.
Szabó László: Szolnok város művelődéstörténete 1075-1990. Szolnok, 1998.