kellner gyulaNapra pontosan ma 120 éve annak, hogy az első újkori olimpián elindították a rendező görögök által legjobban várt atlétikai versenyszámot, a maratonfutást. Biztosak voltak benne, hogy ezt csak ők nyerhetik, ennek megfelelően hatalmas díjat is ígértek a leendő hazai győztesnek. Ehhez képest egészen az utolsó kilométerekig még görög sem volt a legjobbak között, ott futott viszont a szolnoki Kellner Gyula. A végére elfáradó atléták sorra kiestek a versenyből, s végül csak egy görög nyert, Kellner negyedikként futott át a célvonalon. Ám a bíráknak feltűnt, hogy az egyik hazai futó, Velokasz csalt, történetesen szekéren tette meg a táv egy részét. Így őt kizárták, s végül Kellner kapta meg a neki jogosan járó bronzérmet.

Emlékezzünk hát Kellner Gyulára, erre a szerény, kiváló férfiúra, akinek olimpiai sikere miatt Magyarországon is megrendezték a maratonfutó bajnokságot (előtte nem volt idehaza ilyen versenyszám). A budapesti születésű sportember családjával Szolnokon élt, az akkori kor, sőt, az utókor sem igazán becsülte meg sokáig az olimpikont. Nagy szegénységben a Markotányos utcában halt meg, sírja a Kőrösi úti református temetőben található. Emlékét ma utca őrzi, sírját gondozzák, s különösen most, néhány hónapnyira a riói olimpiától, különösen jó tudni, hogy a magyar atlétika egyetlen olimpiai érmes maratonfutóját ma már tisztelet övezi városunkban.

SHARE