Február 19., vasárnap a magyar ápolás megteremtőjének, Kossuth Zsuzsának a születésének évfordulója a Magyar Ápolók Napja, amit 2014 óta a Magyar Országgyűlés határozatával is megerősítve, hivatalosan is jeles napnak tekintünk.

A két ünnep okán kiemelten fontos az egészségügyi ellátásban dolgozó, közel 100 ezer magyar ápoló elismerése. Mindig vannak olyan emberek, akik munkájukkal példát mutatnak a többieknek törődésből: az ápolók nélkül nem tudna működni az egészségügy.

Idén, Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából, Kossuth Zsuzsanna emlékévet is tartunk.

A legelső katonakórházakat Kossuth Zsuzsanna szervezte meg 1849-ben, elsőnek hívta fel a sebesült katonák ápolásának kötelességére a civilizált világ figyelmét.

Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna munkájának eredményeként három hónap alatt 172 tábori kórház létesült, melyekben a korban megszokottnál korszerűbb módszereket alkalmaztak. 1849. április 23-ai felhívásában felszólította a magyar nőket, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ápolásában. A szabadságharc bukásáig segítőjével, Barna Ignác orvossal együtt fáradhatatlanul járta az országot, próbálva a betegellátás egyre rosszabbodó feltételein javítani. A legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót tisztelhetjük Kossuth Zsuzsában.

A világ helyette mégis Florence Nightingale angol ápolónőt tiszteli ebben a minőségben, aki öt évvel később, 1854-ben a krími háború idején és színterén két korszerű kórházat alapított és felügyelte ott nagy tisztességgel az ápolói teendőket. Kossuth Zsuzsa kis nemzet lányaként, szerény körülmények közt teljesítette ápolói és kórházszervezői feladatát a magyar szabadságharcban.

SHARE