Gazdafórum Szolnokon

A magyar mezőgazdaság a gazdasági növekedés hajtómotorja, tavaly az ágazatot sújtó problémák ellenére is helytállt a szektor, a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez mintegy egyharmados aránnyal, 0,6 százalékkal járult hozzá, a gépiparnál is gyorsabban bővült – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pénteken Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Gazdafórumon.

Hozzátette, nemcsak eredményes, de küzdelmes is volt a tavalyi év -tej-, sertés- és cukorválsággal, fertőző állatbetegségekkel is meg kellett küzdeni, a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene mégis 17,9 százalékkal nőtt – fűzte hozzá. Fazekas Sándor felidézte, hogy rekordtermés volt napraforgóból, repcéből és szójából, áttörés történt a biogazdálkodásban, míg 2015-ben 120 ezer, 2017-ben már 200 ezer hektáron zajlott biotermelés. Kitért arra is, hogy folyamatosan nő a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma.

Elmondta: a szőlészet, borászat hosszú évek válsága után kilábal a nehéz helyzetből. Nőtt a szőlőterület, a borkiválósági programnak köszönhetően minőségi javulás történt az elmúlt években. Az állattenyésztés is nehéz időszakon van túl, a kormány többek között azért is döntött az áfacsökkentés mellett, hogy “fehéredjen a gazdaság”. Az áfacsökkentés több évre szól és a költségvetés tárgyalásakor további termékeket kívánnak bevonni a körba – jegyezte meg.

Dolgoznak az erdőtörvény módosításán is, egyebek mellett az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében- fűzte hozzá. Fazekas Sándor úgy fogalmazott: a 8 milliárd eurós magyar agrárexport “megélhetésünk egyik legfontosabb forrása”, a tárca arra törekszik, hogy ez 20 milliárd euróra nőjön. Ehhez a megfelelő termésmennyiségen túl nagyobb reklámra is szükség van – emelte ki.
A jövőre vonatkozó elképzeléseket összefogó Élelmiszergazdasági Program célja minőségi, GMO-mentes, egészséges magyar élelmiszer előállítása. A GMO-mentességet kulcsfontosságúnak nevezte, és megjegyezte, hogy ehhez szükséges az árualapon túl a megfelelő jelölés és a védjegyezés is.

A népegészségügyi termékadót kiterjesztenék silány minőségű, ízfokozókkal teli élelmiszerekre vagy “élelmiszer utánzatokra” is – tájékoztatott.

A hungarikumokról pedig elmondta: az értékőrző bizottságok 6836 települési értéket tartanak nyilván, és fontos, hogy ezek a külső piacokon is megjelenjenek.

A miniszter szólt arról is, hogy az Agrár Széchenyi Kártya iránt egyre többen érdeklődnek, a maximális hitelösszeg már 50 millió forint.