A vidéki beruházások egyike a szolnoki művésztelep fejlesztése

Komoly fellendülés korszakát éli meg a magyar kultúra – hangsúlyozta az Országgyűlés kulturális bizottságának keddi ülésén a kultúráért felelős államtitkár.

Hoppál Péter a kulturális ágazat 2014-2018-as kormányzati ciklusban eddigi eredményeiről kiemelte, hogy a kormány egyaránt komoly figyelmet fordít a kulturális infrastruktúra, valamint a “tartalom” fejlesztésére is. Mint hozzátette, legfontosabb feladatuknak a kulturális alapú közösségfejlesztést és a kulturális alapellátás széles körű kiterjesztését tekintik.

Hoppál Péter emlékeztetett: a nagy kulturális intézmények főként Budapesten és a megyei jogú városokban működnek, ezért fontos, hogy a kistelepülésekre is jusson figyelem. A kulturális normatíva megemelésével a legkisebb falvak komoly forrásbővülést élvezhetnek és megújult csaknem 500 kistelepülési fiókkönyvtár is – számolt be az eddigi eredményekről.

Elmondása szerint a közösségi művelődés szakmai hálózatát is megerősítették: megyei módszertani központok jöttek létre és sikeres a kulturális közfoglalkoztatási program is.

A nagy budapesti művészeti fesztiválokat évi 1,95 milliárd forinttal támogatja a kormány, míg a vidéki kulturális fesztiválok számára tavaly 250 millió, idén pedig már 500 millió forint szerepel külön soron a költségvetésben.

Hoppál Péter kiemelte, hogy a népművészet területén is jelentős program indul: az idén már 1,6 milliárd forintos büdzséből gazdálkodó Hagyományok Háza 7 határon túli és 9 hazai fiókintézményt hoz létre.

Hozzátette: tavaly nagy sikerrel zajlott a Bartók- és a Zrínyi-emlékév, idén pedig a Kodály-emlékév fut 1,48 milliárd, az Arany János-emlékév 4 milliárd forintos költségvetéssel.

Megkezdődött az Európa Kulturális Fővárosa 2023 kampány: februárban kiírták a pályázatot; az első pályázati kör decemberben zárul, a végső döntés 2018 végén születik meg.

Mint emlékeztetett, január 1-jétől 20 ezer kulturális közalkalmazott kap 15 százalékos illetménypótlékot.

EU-s forrásokból 2007 és 2013 között 74,5 milliárd forint jutott kulturális célokra, a mostani hétéves ciklusban a terv 100,5 milliárd forint – közölte az államtitkár.

Mint felidézte, 2010 és 2014 között megújult a Pesti Vigadó, az Erkel Színház, a Zeneakadémia, a Várkert Bazár. Ez a lendület a mostani kormányzati ciklusban növekedett: kulturális infrastruktúra-fejlesztésre 450 milliárd forint jut csak Budapesten. A legnagyobb projekt a 210 milliárdos költségvetésű Liget Budapest. Hoppál Péter a ciklus beruházásai között említette az Iparművészeti Múzeum, a Budai Vigadó és az Operaház teljes felújítását és az Erkel bázis létrehozását. További a feladatként szólt a Magyar Nemzeti Levéltár hosszú távú elhelyezéséről, a Magyar Nemzeti Múzeum megújításáról, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum új épületének létrehozásáról.

Az államtitkár kiemelt három nagyszabású vidéki színházfejlesztési programot: Veszprémben 9,4 milliárd, Kaposváron 9 milliárd, míg Debrecenben 6,5 milliárd forint jut erre a célra, de összesen csaknem 100 milliárd forintot fordítanak a vidéki nagyvárosok kulturális infrastruktúra-fejlesztési programjaira.

Hiller István (MSZP) és Dúró Dóra, a bizottság jobbikos elnöke egyaránt gyengének ítélték a kultúra kormányon belüli súlyát. Duró Dóra szerint a migrációs helyzet mutatja, hogy kultúrát és a turizmust sokkal tudatosabban kell összekapcsolni, az oktatásban pedig élményszerűvé kell tenni a kultúrát. A 15 százalékos illetménypótlék üdvözlendő, de “arcpirító” az a jövedelemszint, amely a kulturális területre jellemző, így erőteljesebb bérnövekedésre van szükség – vélekedett a bizottság elnöke, míg a szintén jobbikos Farkas Gergely a könnyűzenei fesztiválok komolyabb támogatását és a nagy olvasás-népszerűsítési programokat hiányolta.

Vinnai Győző (Fidesz) és Simon Róbert Balázs (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a Modern városok programban milyen további kulturális fejlesztések várhatók, Dunai Mónika (Fidesz) pedig a tervezett múzeumi fejlesztésekkel és a nyári vizes világbajnokság kulturális kínálatával kapcsolatban tett fel kérdést.

Hoppál Péter válaszában a várható vidéki beruházások közül kiemelte a Nyíregyházi Állatpark, a Sóstói Múzeumfalu és a szolnoki művésztelep fejlesztését, de szekszárdi, békéscsabai, veszprémi és debreceni kulturális projektekről is szót ejtett. Országszerte 140 milliárd forint forrás jut rekonstrukciókra és új múzeumépületekre, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum erdélyi tájegységének felépítését például 2 milliárd forinttal támogatják idén.

A vizes világbajnokság kulturális kínálata a koncertek, a családi programok és a gasztrokultúra köré csoportosul.

Hoppál Péter kiemelte: az állami támogatásban részesülő intézményekkel szemben elvárás, hogy vegyenek részt a kulturális alapellátásban. Továbbra is cél, hogy minden iskolás jusson el kulturális programokra, ezt segíti, hogy a tervek szerint 18 új helyszín lesz elérhető vasúti kedvezménnyel osztálykirándulások során. Mint elmondta, 2010-ben 4,5 millióan, 2016-ban már 6,7 millióan váltottak színházjegyet, de a komolyzenei koncertlátogatók száma is harmadával emelkedett.

Közölte: 2018-ban szeretnének egymilliárd forintot fordítani a vidéki kulturális fesztiválok támogatására. Emlékeztetett arra, hogy a nagy könnyűzenei fesztiválok eseti támogatásokban részesülnek, a kisebb fesztiválok pedig a Nemzeti Kulturális Alapnál pályázhatnak, de a jegybevételek után TAO-támogatást is igényelhetnek.

Az olvasás-népszerűsítési programok fontosságával az államtitkár is egyetértett, hozzátéve: nyitott a kezdeményezésre. A kulturális területen dolgozók bérfejlesztését szeretné folytatni a kulturális kormányzat is – közölte Hoppál Péter.

SHARE