Fiú junior kosárlabda, kiemeltbajnokság, keleti csoport

Újpest-MT – Szolnoki Kosárlabda Akadémia 63-69 (13-22, 20-17, 20-13, 10-17)

SZOLNOK: Várbíró 8/3, Pallai 33/27, Gilszki 10/3, Verba 9, Arabo 1. Csere: Orbán 5/3, Csomós, Csornai B., Bella 3/3, Csornai Cs.. Edző: Honti Viktor

A MAFC könnyed legyőzése után egy rendkívül nehéz összecsapás várt Budapesten a szolnokiakra. Az Akadémia juniorjai ahhoz az Újpesthez utaztak, mellyel nagyon szoros meccset vívtak Szolnokon is. A veretlenség ráadásul egyre nehezebben viselhető teher, ahogyan nő a győzelmek száma, hiszen mindenki a listavezető skalpjára vágyik. Mindezek ellenére remekül kezdett a Szolnok, úgy tűnt az első negyed után, hogy ismét nem legyinti meg a vereség szele Pallaiékat. Ám ez az Újpest egy nagyon masszív csapat az idén, s egyet soha nem lehet várni tőlük: nem adják fel a mérkőzést akkor sem, ha nagyobb hátrányban vannak. A védekezések váltogatásával láthatóan elbizonytalanították ezúttal is vendégeket, s a nagyszünetig közelebb zárkóztak (33-39), majd a fordulás után előbb utolérték a Szolnokot, s a vezetést is átvették.

A kellemetlen stílusú ellenféllel szemben sokáig nem találta a megfelelő ellenszert a Szolnok, és hiába volt Pallai Tamás egészen elképesztő dobóteljesítménye (13 kisérletből 9 triplát értékesített), bizony nem játszott jól a listavezető. Így aztán olyasmi történt, amit idén már-már talán el is felejtettek Honti Viktor tanítványai: hátrányból vágtak neki az utolsó játékrésznek.

A nagyot küzdő Újpest pedig nem adta olcsón a bőrét, s a néha talán túlságosan is ideges vendégeket az utolsó pillanatokig nagy csatára késztették. Ám a végére sikerült rendezni a sorokat védekezésben, így a meccset stílszerűen egy Pallai-triplával lezáró Szolnoki Kosárlabda Akadémia hagyhatta el a pályát győztesen.

Honti Viktor: Egy szervezett csapattal találkoztunk ma, mely sűrűn váltogatja a védekezését, s ez ellen elég nehéz játszani. Sajnos a mérkőzés közepén belekényszerítettek minket egy őrült rohanásba, s nem a megfelelően reagáltunk erre a helyzetre. Azt kell mondanom, hogy most sem támadásban, sem védekezésben nem a tőlünk elvárható szinten játszottunk, de a szívünk végig a helyén volt, s végül megérdemelten nyertünk.