Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított “agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

A határőrizetért is felelős orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) szerint vasárnap az ukrán hadiflotta három járműve megsértette Oroszország területi vizeit, és a visszafordulásra való felszólításokat figyelmen kívül hagyva a Kercsi-szoros felé haladt, amelyen az áthajózást az orosz fél engedélyhez köti. A több órán át tartó incidens során orosz részről tüzet nyitottak, aminek következtében három ukrán tengerész megsebesült. Az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe vontatták.

Az FSZB közölte: megcáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Ukrajna előre eltervezett “provokációt” hajtott végre. Az ügy miatt a két fél kérésére hétfőn ülést tart majd az ENSZ Biztonsági Tanácsa.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán idő előtt távozott egy UNESCO-témájú moszkvai tanácskozásról, arra hivatkozva, hogy a külpolitika több irányában “meglehetősen feszült helyzet” alakult ki.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak nyilatkozva úgy vélekedett, az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.

Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyébként november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 “törvénysértő” hajó mozgását figyeli.