A Nobel-díjas Rudyard Kipling, a színdarab ihletője Indiában is élt, számtalan novellából állt össze a híres A dzsungel könyve. Szereplői az erdő, a vadon állatai, amelyek számtalan emberi vonást kapnak, főhőse Maugli, az embergyerek, akit a dzsungel vadjai – elsősorban a farkasok – nevelnek föl, tanítgatnak mindenre, hogy aztán ő legyen majd az erdő ura.

Persze hogy vannak gonoszok és vannak jók, szelídek. De a leggonoszabb Sir Kán, a tűzzel sebzett és sánta tigris, aki zsákmányának tekinti az aprócska Mauglit, de aki a történet (és a darab) végére bizony kiteríti a csíkos bestia bőrét a nagy sziklára, ahogy ígérte. Csakhogy ezen közben Balu, a jóságos medve már elpusztult, Akéla, a farkasvezér sincs már, hogy segíthessen, hiszen a falka szétszóródott, Maugli pedig mégis visszakerül végül oda, ahová való: az emberek közé. Mert fölborulhat a világ rendje, de előbb vagy utóbb helyreáll az. Ott a parancs, az “egy vérből valók vagyunk”  legendás mondata, és ez úgy van akkor is, ha nem éppen a legjobb emberekkel kell együtt élni.

Több üzenete is van a Dés László zenéjével, Geszti Péter dalszövegeivel és Békés Pál prózájával életre keltett musicalnak: fontos a valahová tartozás, a barátság, az adott szó, a tisztesség, a szeretet, amit az emberi tulajdonságokkal fölruházott vadállatok testesítenek meg. Ebben a darabban jó a csillagok együttállása: kiváló és hatásos a zene, remeklés a legtöbb dalszöveg és mindezt egybe fogja a jó próza. A fővárosi bemutató óta a zenés mű legalább ezer előadást megélt már, a siker mindenüvé elkíséri a művet immár több, mint húsz éve.

A Szigligeti csapata kitett magáért, jó kis előadást hoztak tető alá, a közönség a csütörtöki bemutatón vette is az adást: nagy taps volt a jutalom. A profik mellett különösen szeretni valóak voltak a gyerekszereplők, akik úgy vettek részt a munkában, hogy föl sem tűnt amatőrségük, mert maguk is profikká váltak Radó Denise rendezése nyomán.

Dés-Geszti-Békés: A dzsungel könyve

musical két részben

Bemutató: 2018. november 30.

Szolnoki Szigligeti Színház