. A remélés elnevezésû népszokás Novajon 2016. február 6-án. Az 1800-as évekbõl fennmaradt hagyomány szerint a kocsmából hazatérõ legények bekormozzák a lányok arcát, ûzve ezzel a telet és hirdetve a tavaszt. A lányok a kormot lemosva megtisztulnak a rontástól és a betegségtõl - a hiedelem szerint. MTI Fotó: Komka Péter

Idén nagyon hosszú a farsangi időszak, két hónapig tart – mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatornán vasárnap.

    A farsang kezdete vízkereszt, január 6-a, és hamvazószerdáig tart, ami idén március 6-ra esik – ismertette.
    Az ősi tavaszváró ünnephez sok néphagyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három napja az, amit leginkább kihasználtak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mellett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyoknak, a fiataloknál pedig ez az ismerkedés időszaka is volt.
    A lakodalmakat is főként ilyenkor tartották, ahol pedig nem volt igazi esküvő, ott “állakodalmat” rendeztek, ami ma már idegenforgalmi látványosság – tette hozzá.
    A néprajzkutató kitért arra, hogy a busójárás eredetileg házról házra járó termékenységvarázsló szokás volt. A magyar hagyományra nem voltak jellemzőek a faragott, nagy maszkok, inkább korommal kenték be az arcukat, vagy papírból, bőrből készítettek álarcokat. Gyakori volt a farsangi időszakban, hogy beöltöztek, megjelenítettek lovat, gólyát, medvét, ijesztgették a lányokat – mondta.