Boldog Sándor István szalézi vértanú 2,5 méteres bronz szobra Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotása. A szobor felavatására 2014. szeptember 1-én került sor, Szolnok Város Napján, a Szentháromság téren.

Megtalálták és azonosították a koncepciós perben elítélt, 1953-ban kivégzett és jeltelen sírba temetett szalézi szerzetes, Boldog Sándor István földi maradványait. A kutatás eredményeiről szerdán Budapesten tartott sajtótájékoztatót a szalézi rend.

Susa Éva igazságügyi főtanácsos elmondta: hosszú kutatómunka után jutottak arra, hogy Boldog Sándor István maradványait a Rákoskeresztúri Új köztemető 301-es parcellája 2. sorának 37-es számú sírjában kell keresniük.

A sírt 2018 novemberében feltárták, abból a várakozásuknak megfelelően hat ember csontmaradványa került elő.

Felidézte: Sándor Istvánt és vele együtt kivégzett társait jeltelen sírba temették, és semmiféle írott forrás sem maradt fenn a temetés helyéről. A börtönadatok is csak a kivégzés időpontját rögzítették.

Ugyanakkor más hasonló ügyek valószínűsítettek “egyfajta temetés rendet”, amely alapján lehetett következtetni arra, hogy hova temették azokat, akik a Fő utcai börtönben haltak meg adott időben – mondta a szakértő.

Dudás Eszter igazságügyi antropológus elmondta, az azonosításhoz Boldog Sándor István, illetve a testvére által lezárt levélborítékokat használtak. Az ezekről származó DNS-minták alapján pedig igazolták, hogy a vértanú maradványait találták meg.

Megjegyezte: a beazonosítás szempontjából a legfontosabb a koponya, valamint a combcsont, amelyből következtetni lehet az elhunyt magasságára, ezért ezeket a csontokat vizsgálták.

Pierluigi Cameroni, a szalézi rend szentté és boldoggá avatási bizottságának római felelőse arról beszélt, a tudományos vizsgálat lezárása után Ábrahám Béla, a magyarországi tartomány vezetője és Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek kezdeményezi a Vatikánnál a csontok hitelesítését ereklyeként. Ezután konzerválják a csontokat, majd ha ez is megtörténik, “oltárra emelhetik” a vértanút, és eleget tesznek a világból érkező számos kérésnek, hogy küldjenek ereklyéket Boldog Sándor Istvántól.

Ábrahám Béla megköszönte a kutatók és hivatalok segítségét az azonosításban, majd reményét fejezte ki, hogy az ereklyék megtalálásával tovább erősödik Sándor István tisztelete.

Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója elmondta, októberre, Boldog Sándor István születésének 105. évfordulójára szeretnének kegyeleti helyet kialakítani sírhelyén.

Boldog Sándor István 1914. október 26-án született Szolnokon. Ott végezte a fémipari szakiskolát, majd – már szerzetesjelöltként – a szaléziak újpesti nyomdájába került. 1941 és 1945 között kisebb megszakításokkal híradós katonaként szolgált a hadseregben. A világháború után nyomdászmester lett, közben fiatalokat oktatott.

1950 tavaszán betiltották a rendek működését, de Sándor István magánházakban összejöveteleket szervezett, hittant tanított.

1952 júliusában letartóztatták illegális tevékenysége miatt, a hadbíróság halálra ítélte, és 1953. június 8-án kivégezték. 2013. október 19-én avatták boldoggá.