Az a furcsa érzése van az embernek, hogy már eléggé régi téma az emberek között: fiú vagy-e, vagy lány? Nem aktualizálni szeretném Thomas Brandon jó száz esztendős bohózatát, csak mondom, minden különösebb áthallás nélkül: férfiember alakul át rövid időre nővé ebben a zenés bohózatban, de szerencsére csak rövid időre…A Charlye nénjéről van szó, amit a szerző, aki maga is színész volt, valójában magának írt, amikor nehezebben ment a sora a színpadon. A legenda szerint egy hosszabb vonatúton követte el a gyorsan világsikerré vált színpadi művet, amiben magára Pettingrue szerepét osztotta. Idehaza vagy ötven esztendeje vitték színre, a szövegkönyvhöz Aldobolyi Nagy György szerezte a zenét, Szenes Iván írta a szövegeket és zseniális színészek játszották, bohóckodták, marháskodták végig a nem túl mély érzéseket. Hogy csak néhányukat említsük: Páger Antal, Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Haumann Péter, de sorolhatnám.

Dósa Mátyás Charley, Harna Péter Charley nénje és Barabás Botond Jack szerepében

A történet nem túl bonyolult: két egyetemista (naná, hogy oxfordiak) – Barabás Botond és Dósa Mátyás formázza őket – szerelmesek két leányba, akiket apjuk szorosan fog. Kapóra jön, hogy a fiúk egyikének dúsgazdag nagynénje érkezik mihamar, tiszteletére villásreggeli adható (délután egykor…), ahol a fiúk zavartalanul együtt lehetnének szerelmeikkel. Ám a néni késik, így barátjukat öltöztetik be női ancúgba (Harna Péter szerepe), akire a nagynéni szerepét kiosztják. Bonyodalom bonyodalmat követ, lévén a néni gazdagságának híre erősebb, mint maga az érkezés és bár az ál néni csúf, mint az ördög, de a milliók megszépítik a jövendőt.

Persze végül minden és mindenki a helyére kerül és még a kegyes csalás sem rontja el a szerelmeket, ki-ki megkapja a magáét, akár fiatal, akár túl van élete delén. Minden szereplő lubickol szerepében, gondtalanul marháskodik, de nem esnek át a ripacsság “lovának másik oldalára”, mértékkel tartják magukat az igazi bohózati hangulathoz. Mindenből csak annyit játszanak el, amennyi ahhoz kell, hogy a közönség hangosan kacagjon, néha szó szerint röhögjön, ami nagyban köszönhető az ál nénit megformáló Harna Péternek. Bevallom, féltem, hogy rossz döntés a mackós (mackós..?) alakú férfiúra osztani a néni szerepét, de Molnár László rendező ötlete óriásit dobott a darabon! Harna Péter alakítása pályájának fontos állomása, ami a zenés, könnyű darabokat illeti. Percről percre egyre jobban elhiteti a nézővel, hogy a hatalmas fickó valójában egy idősödő nő. De azért az igazi nők fontosabbak a valódi világban.

Thomas Brandon – Aldobolyi Nagy Görgy – Szenes Iván: Charley nénje (zenés bohózat)

Szolnoki Szigligeti Színház

Bemutató: 2019. április 12. 19.00