A Tiszai hajósok terén a csaták, háborúk halottaira emlékeztek katonák, civilek, diákok. A megemlékezést először az 1917-ben alkotott egyik törvény mondta ki, amit hét évvel később a megemlékezés szabályozása követett.

Ma már minden áldozat előtt fejet hajtanak Magyarországon, akiknek a harcok során életüket vették. A törvény szövege szerint a hősök napjáról minden év májusának végén kell megemlékezni és nem tehető különbség a katona és civil áldozatok között, hiszen mindenki kiérdemelte a tisztességes megemlékezést, aki fegyverrel vagy fegyvertelenül, de a hazájáért adta oda a legdrágábbat.

A szolnoki megemlékezés mindig katonai tiszteletadás mellett, az első világháború áldozatai emlékére állított megrendítő szobor körüli téren történik. Bevonulnak a történelmi zászlók, rövid múltidéző beszéd hangzik el, ahogy most is, majd koszorúk kerülnek a haldokló bajtársát védelmező katonát ábrázoló szobor talapzatára.