Nem volt még olyan nehéz évada a Szolnoki Szigligeti Színháznak, mint amilyen az idei lesz. Igazi játszóhelyét el kellett hagynia a társulatnak, mert az épület minden részében fölújításra vár. Új helyük az Agóra színháztermében lesz, annak minden bonyolultságával, hiszen nehezebb lesz a díszletek tárolása-mozgatása, szűkösek az öltözködési lehetőségek…És ennek ellenére vidám volt az évadnyitó, immár az új helyen. A vidámság alapjait  a tréfára mindig kész direktor Balázs Péter tette le azzal, hogy a nem éppen egyszerű átköltözés nehézségeiről beszélt bő humorral.

Remélte, hogy csak egy évadot kell vendégségben tölteniük. A közönség bizalma töretlen, hiszen a bérletek javát már eladták, akár tavaly, vagy annak előtte évben, a város és a távolabbi települések is elfogadták a népszínház jelleget. Azt kell játszanunk, amit a közönség értő szívvel fogad, ez a küldetésünk – mondta a direktor, aki azt tervezi, hogy megcélozzák a nemzeti népszínház címet, amit valójában már teljesítenek, de a címmel járó anyagiak sem megvetendők. Arra kérte a nagyjából változatlan társulat tagjait, hogy türelemmel, megértéssel viseltessenek a nehézségek iránt, példás hivatás tudatuk ebben komoly segítség lesz.

Szalay Ferenc polgármester és Kállai Mária országgyűlési képviselő asszony is köszöntötte a művészeket, az őket segítő nagy csapatot. A színház a városé és nem a besorolás az igazi mérce, hanem a közönség szeretete és ezt a Szigligeti társulata már régen kivívta.

A színház öt bemutatót tervez a nagyszínpadon, ami most az Agóra központ színházterme lesz. (A bemutatók időpontjai fölkerülnek a színház honlapjára is.)

Békeffi István – Lajtai Lajos: A régi nyár

Rendező: Balázs Péter

William Shakespeare: Lóvátett lovagok

Rendező: Molnár László

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Rendező: Radó Denise

Thornton Wilder: A mi kis városunk

Rendező: Pataki András

Nóti Károly: Nyitott ablak

Rendező: Balázs Péter