Meseváros

120 éves az első szolnoki olimpiai érem

Napra pontosan ma 120 éve annak, hogy az első újkori olimpián elindították a rendező görögök által legjobban várt atlétikai versenyszámot, a maratonfutást. Biztosak voltak benne, hogy ezt csak ők nyerhetik, ennek megfelelően hatalmas díjat is ígértek a leendő hazai győztesnek. Ehhez képest egészen az utolsó kilométerekig még görög sem volt a legjobbak között, ott futott viszont a szolnoki Kellner Gyula. ... Tovább »

Fülesezés és méta után békés atlétika Szolnokon

A 20. század első éveiben a testmozgás egyre divatosabbá vált Szolnokon, és az „úri passzióként” elkönyvelt Evezős Egylet megalakulását követően sorra megjelentek a többi sportág rajongói is. Egy-egy sikeres versenyző természetesen már korábban is akadt (a szolnoki kötődésű Kellner Gyula például részt vett 1896-ban az első újkori olimpián Athénben, ahol bronzérmes lett a maratoni futásban!), de szervezett keretek között, egyesületekbe ... Tovább »

Rúgosdi avagy a szolnoki labdarúgás hőskora

A századfordulón Budapesten már javában játszották a „rúgosdi” játékot, ekkorra, alig két évtizeddel a magyarországi megjelenését követően már hatalmas népszerűségnek örvendett a futball. A sportláz gyorsan leért Szolnokra is, a 20. század első éveiben egymás után jöttek létre a különböző sportegyesületek és a gazdag emberek időtöltése (hiszen kezdetben a sport az volt) hamarosan minden társadalmi osztályt meghódított. Viharos gyorsasággal foglalta ... Tovább »

A régi szolnoki elit időtöltése: az evezés

A 19. század végén fellángolt magyarországi sportőrület kezdetben meglehetősen „arisztokratikus” jelleget öltött. Szórakozás volt, időtöltés, melyet kedvtelésből űztek, versenyeket nem tartottak, de nem ismerték a rekord vagy a profit fogalmát sem. Még a századforduló környékén is „úri passzió” a sport, így nem meglepő, hogy az első szolnoki modern sportegyesületet, a Tiszai Evezős Egyletet is a „felső tízezer” tagjai hívták életre ... Tovább »

Kádár Szolnokon 1956. november 4-én?

A rendszerváltás előtti történelem könyvekben még úgy szerepelt, hogy Kádár János kormánya 1956-ban Szolnokon alakult meg és ezt november 4-én a szolnoki rádióban jelentették be elsőként. Valójában nem egészen így történt. Hruscsov már egy nappal korábban felolvasta a Szovjetunió Kommunista Pártjának elnöksége előtt az új kabinet névsorát annak megalakulását is szovjet rádió adta hírül először. A szovjet vezetés Szolnokot stratégiai ... Tovább »

„Tisztességes ember napnyugtakor hazatér” – avagy a villany Szolnokon

A 19. század végén Szolnokon az utcai világítás kimerült majd’ félszáz petróleumlámpásban. Egy 1879-es leírásból tudjuk, hogy ebből harminc a vasúttól a Tisza-hídig, nyolc a Szapáry utcában nyújtott némi világosságot, de volt három-három lámpás a Magyar és Német utcákban, kettő pedig a Táncsics úton is. Esténként lovas ember járta a környéket és egy hosszú bot végén lévő kanóccal gyújtotta meg ... Tovább »

Bezzeg a mi ifjúságunk!

A minap egy egészen szokványos beszélgetés zajlott a kávézó mellettem lévő asztalánál. Két középkorú hölgy ráncolta megvetően a szemöldökét, miközben az arra járó fiatalokat kritizálta. Vagy kihívóak voltak, túlzottan rövid ruhában, vagy ránézésre is léhűtők és tiszteletlenek. Mindenki megkapta a magáét, de nem könyörültek a harmincasokon sem, főleg nem a csinosabb fajtáján! Persze nem ez volt az igazi probléma. Az ... Tovább »

Attila király és az ő aranykoporsói

„…negyvenegy év alatt egy esztendő sem akadt, amelyben legalább egyszer ne maceráltak volna Attila sírjával…” Trogmayer Ottó, a magyar régészet egyik legnagyobb alakja (a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának egykori vezetője, a szegedi Móra Ferenc Múzeum régésze) nincs egyedül ezzel a problémával. Talán nem vigasztalja Ottó bácsit, de a Szolnok környékiek legalább annyira hiszik, hogy ide kötődik Attila, valamennyi koporsójával együtt, ... Tovább »

Tiszamenti Vegyiművek: az első ötéves terv győzelme Szolnokon

„Ötéves tervünk során nem kevesebb, mint 273 százalékkal kell növelnünk a magyar vegyipar teljesítőképességét.” A magyar országgyűlés 1949. december 10-én határozott az első ötéves tervről, amely aztán „törvénnyé lett a magyar dolgozók szívében”, így Szolnokon is megkezdődhetett a féktelen iparosítás. Városunk név szerint is megjelenik a tervben, sőt, egyenesen a kiemelten iparosítandó települések egyikeként szerepelt, hiszen földrajzi elhelyezkedése, közlekedési adottságai ... Tovább »

Magyar Király Szálló – a múlt őrzője

Van egy épület a mai Kossuth téren, ami meghatározó „alakja” Szolnoknak. Valaha a kártya, a kávé és a pezsgő otthona volt, ma a Damjanich János Múzeum működik benne. Egy épület, mely a múltban történelmi események színtere volt, mára annak megőrzőjévé vált. Mára műemlékké lett, a történelem részévé vált, de nem pusztán az épület, és annak kora. A 19. század végén ... Tovább »