Szolnokról a koronavírus genomjáig

Egy volt verseghys diák fontos szerepe a járvány elleni harc frontvonalában. Szóba került a konkrét munkafolyamat, a Z generáció szerepe, na meg persze Szolnok is. Interjú Urbán Péterrel, aki a PTE kutatócsoportjának tagjaként hazánkban először határozta meg a COVID-19 teljes genetikai kódját.

Mikrobiológus, virológus, kutató? Milyen titulus szerepel pontosan az Urbán Péter név alatt a “nagykönyvekben”?

Biológusként végeztem a Szegedi Tudományegyetemen, majd mikrobiológusként kezdtem pályafutásomat Pécsen. Jelenleg molekuláris
biológusként dolgozom a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Bioinformatikai Kutatócsoportjának tagjaként.

Félsz a koronavírustól?

Természetesen én is óvakodom a járványtól, a szakértők által javasolt óvintézkedéseket betartom. Tegyetek így ti is!

Egy olyan ember, aki mikroszkóp alatt, “testközelből” látja ezeket a vírusokat, a fehér köpenyt levetve másként viszonyul a járványhoz?

A vírus részletesebb ismerete különösebben nem befolyásolja a hozzáállásomat, talán csak annyiban, hogy az átlagembernél picit jobban el tudom képzelni a fertőzés mechanizmusát…

Az országban futótűzként terjedt a hír, hogy pár napja nagy tettet hajtottatok végre a Pécsi Tudományegyetemen: meghatároztátok az első magyar koronavírus genomot. Az egyszerű halandók ezt pontosan hogyan is dekódolhatják?

Alapvetően a vírusban megtalálható nukleinsav körülbelül 30.000 bázispárból áll. Ezek, illetve ez a kód határozza meg a vírus felépítését és működését.

Mondjuk, hogy eddig oké.

A sztori innentől tömören annyi, hogy ezt a kódot azonosítottuk – hazánkban először egy magyarországi betegből származó vírus esetén -, ezzel nagyban hozzájárulva a részletesebb megismeréséhez.

Mikor kezdtetek el ezen dolgozni, hány órát ölel fel egy ilyen kutatás, és egyáltalán, hogy néz ki ez ilyen folyamat belülről? Már
amennyiben a műhelytitkok egyes részeiről leránthatod a leplet…

Az első előkészületi lépések már egy héttel előtte elkezdődtek, de ez egy nagyon komplex folyamat, több csoport vesz részt benne. A
munkaórákat nehéz meghatározni, mert sok előkészületi és tesztelési lépés van, az elemzés időtartama pedig változhat, és általában változni is szokott. A mintát a PTE Virológiai Kutatócsoportjától kaptuk meg, amelyet előkészítettünk a genetikai kód szekvenálására.

Innentől pedig, ha jól sejtem, egyenes út vezetett a meghatározáshoz.

Tulajdonképpen igen. Ezt követően az adatok bioinformatikai kiértékelését végeztük el (szombat hajnali 4-kor, fyi), amelynek eredményeképpen a rendelkezésünkre állt a nukleotid sorrend. Majd azonnal feltöltöttük az adatokat egy nemzetközi adatbázisba, így mindenki számára elérhetővé vált az egész világon. Szóval összehasonlíthatóak a más országokból származó vírusok adatai, ez óriási segítség a nyomonkövetésben.

Szerinted min múlt leginkább ez a siker?

A munka során olyan emberek dolgoztak együtt, akik roppant nagy rutinnal, tudással rendelkeztek a saját szakterületükön. Azt hiszem, a siker
kulcsa az összefogás volt.

Akkor félig-meddig viccesen fogalmazva mondhatjuk azt is, hogy a köztetek lévő kémia.

Abszolút, az, hogy a megfelelő szakemberek voltak egy helyen, egy időben, nagyjából garantálta, hogy a munkafolyamat zökkenőmentesen lezajlik.

Szolnokról indultál, verseghys diákként, mesélj egy kicsit, milyen út vezetett a jelenlegi “állomáshelyedre”, hogyan és mikor fogalmazódott meg először a tinédzser Urbán Péter fejében, hogy mestersége címere molekuláris biológus lesz?

A Verseghyben természettudományis voltam, már ekkor sanszosnak éreztem, hogy biológiával szeretnék foglalkozni. Az egyetemen a legtöbb tapasztalatot a mikro- és molekuláris biológiáról gyűjtöttem be, nem csoda, hogy szakdolgozati munkáim is ezekre a területekre fókuszáltak.

A Szegedi Tudományegyetem után pedig jött Pécs.

Jobban mondva egy lehetőség Pécsen: a molekuláris biológiai tudásomat mélyíthettem, ennek folyományaként jelenleg a Szentágothai Kutatóintézet munkatársaként dolgozom.

Hazajársz rendszeresen, figyeled a szolnoki aktualitásokat?

Ez nem is kérdés! Szolnok mindig is az otthonom marad, szeretem a várost, és próbálok naprakész maradni a szolnoki történések kapcsán is. Szoktam hazajárni a családhoz, nagyjából havonta/kéthavonta jövök. Szolnok mellett egyébként Szegedre szintén, a nővéremék ott élnek, őket is rendszeresen látogatom.

Visszacsatolva kicsit a jelenlegi állapotokra: szerinted hol lesz ennek az egésznek a vége, mi az amit megváltoztathat a felfogásunkban, viselkedésünkben a pandémia? Átvitt értelemben megmenti az emberiséget, vagy marad minden a régiben?

Ez az a kérdés, amire szerintem jelenleg ember nem tudja a választ.

Na, de mégis!

Azt valószínűsítem, hogy változni fog az emberek hozzáállása, ezzel párhuzamosan valamennyire az életmódunk is, alkalmazkodnunk kell a változásokhoz. Komolyabb szerepet kapnak majd az online kommunikációs eszközök, amelyek hosszútávon hasznosak lehetnek, és jócskán egyszerűsíthetik is az életünket.

Valószínűleg sok múlik majd ebben a tekintetben a Z generáción, akik jelenleg otthon próbálnak megfelelni a digitális tantervnek, és akik
között – ahogy a te példád is mutatja – ott lesznek a jövő kutatói, orvosai, döntéshozói. Mi motiválhatja őket jelen helyzetben a jövővel kapcsolatban?

Az, hogy ezt a kutatást el tudtuk végezni, elsősorban a technológia magas fejlettségének köszönhetjük. A Z generáció abban a szerencsés helyzetben van, hogy rengeteg technikai vívmány van a “kezük ügyében”. A kutatások során egyre nagyobb jelentősége van az informatikai feladatoknak, de az informatika gyakorlatilag minden területen ott van, szóval az ember szakmájától függetlenül érdemes a számítógépes tudást bővíteni, azt hiszem ez minden esetben előnyt jelent. Az nem elég, hogy egy eszköz vagy program rendelkezésünkre áll, kelleni fog hozzá a szakember is. Mindig.

A kutatócsoportotok számára mi a next step, most minden továbbra is a COVID-19 körül forog?

A következő lépés, hogy újabb vírusgenomokat határozzunk meg, kedden feltöltöttük a második szekvenciát is.

Te a munkád okán gyanúsan nem “hómofiszolsz”, de ha nem a mikroszkópra vagy tapadva…

… nem dolgozom mikroszkóppal. 🙂

Ebbe szépen beleszaladtam… Mivel ütöd el az időd, mit javasolsz, mit tegyenek a házi karanténban lévők?

A külvilág egy kattintásnyira van, az eddiginél is több írott-, képes- és videóanyag érhető el. Azt mondanám, hogy akinek van rá lehetősége/érkezése, az mélyítse a munkájával kapcsolatos tudását (nincs kifogás, hogy nincs idő erre… :D), vagy keressen egy jó hobbit magának. Ahogy mondtad, én valóban nem vagyok home office-ban, ráadásul a vírus szekvenálása az eddigi munkáim mellett zajlik, így unatkozni sem mostanában fogok…

Megosztás:

További hírek:

Mit adjunk a gyereknek?

Az otthon töltött idő próbára teszi a szülők türelmét és kreativitását. Mindennapos kérdés, mit adjunk

All Rights Reserved © 2020